Egyre gyakrabban hallom a környezetemben, hogy ez is válik, az is válik, pedig mekkora szerelem volt. Vajon tényleg a válás az egyetlen megoldás?
Kilépni, Elutasítani, Kizárni?
És mi garantálja, hogy a következő kapcsolatunkban a rózsaszín, púderes, szerelmes időszak után nem jönnek elő ugyanazok a problémák pepitában?
Semmi.
Ha azt az utat választjuk, hogy ami nem működik „magától”, problémamentesen, azt kidobjuk, biztosak lehetünk benne, hogy bele fogunk lépni ugyanabba vagy hasonló helyzetbe többször is egészen addig, amíg nem ismerjük fel a saját szerepünket benne.
De mit tehetünk, ha mi nem szeretnénk ugyanabban „dagonyázni” évekig, akár évtizedekig? Ha szeretnénk megállítani az „ördögi kört”?
Úgy gondolom, hogy a párkapcsolat „melós üzem”. 2 ember közjátéka. 2 ember tanult viselkedésmintái és sérülései egy szövevényes hálózatot alkotva visznek egyes kapcsolatokat sikerre, és ítélnek egyeseket kudarcra. Fontos megvizsgálnunk mindegyik fél szerepét és feltárni a kapcsolat játszmáit, dinamikáját. Hogy mik azok a tényezők, amik egykor két egymást becsülő és szerető embert egyre távolabb löknek egymástól, akár háborús övezetté téve az otthon melegét.
Nem azt mondom, hogy egy jól működő kapcsolatnak nincsenek mélypontjai. Mindegyiknek van. A különbség egy jól működő és egy felbomló kapcsolat között abban rejlik, hogy a mélypontokat hogyan kezelik a párok együttesen. Az egymásra mutogatásé és a sérelmek folytonos előrángatásáé e a főszerep, vagy pedig képesek túllátni a saját érzéseiken és meglátni a másikét is.
Személyiségfejlesztőként abban tudok segíteni Nektek, hogy együtt feltárjuk a problémák gyökerét, ezzel lehetőséget adva magatoknak tisztázni érzéseiteket, szükségleteitek, feladataitokat, hogy elinduljatok egy őszintébb, igazibb kapcsolat kiépítése felé.